We no speak Vaticano

But yes we do! :D Az előző napi sörözésből hazatérve, 2 óra alvás után (melyben az óraátállítás sem segített) a kora reggeli órákban nekivágtunk a Vatikáni Múzeumnak. Azért erre a napra esett a választásunk, mert minden hónap utolsó vasárnapján ingyenes a belépés. (amúgy asszem 8 euro – szal csóró egyetemistaként egyértelműen a másik alternatíva maradt) Mire odaértünk, már rég kígyózott a sor…

Az a baj hogy előttünk is igen sokan voltak. Szal olyan 2 órás lökdösődés, egymás hátába köhögés, morgolódás és vitatkozás után bent voltunk. Bent! Vuhú, Vatikán! Fémdetektor, csomagcsekkolás és mehettünk is. Ez a múzeum bazinagy. Rengeteg több ezer éves (szó szerint!) cuccot őriznek itt. Menő volt látni a Laokón szoborcsoportot, az Athéni iskolát, császárok szobrait, a Sixtusi kápolnát stb. Nah ez egy külön misét megér! :) A híres mennyezeti freskót kicsit nagyobbnak képzeltem el, de igazán az egész fal és plafon tele van festve bibliai jelenetekkel és nagyon élethű függöny van festve olyan 3 méter magasságig. Érdekesség, hogy bent nem lehet fotózni. Vaku nélkül sem. Ezért a bent lévő biztiboyok folyamatosan kiabálnak, hogy „NO PHOTO, NO PICTURE, ehiii, hey!!!” Meg pisszegnek hogy csend legyen. :)

A pisszegésről jut eszembe, egy kis kultúraközi kommunikációs kitérő: Portugáliában meg Görögországban a macskákat nem úgy hívják magukhoz az emberek, hogy cicicicicic, hanem pszpszpszpszpsz. :D Ez egy több perces nevetést eredményezett. Ők nevettek a mi módszerünkön én meg az övéken :D Amúgy már nem emlékszem, hogy merült fel ez a sarkalatos, komoly kérdés. :D

Errefele az gyakori, hogy a metrón valaki előkap egy hangszert, játszik rajta, aztán egy kis szütyővel körbemegy. Van, amikor kimondottan hangulatos ez a dolog! Láttam már gitárzoni, tangóharmonikázni, meg ilyen cimbalom szerű cuccal játszani formákat, de tegnap jött a forradalmi változás! Egy aránylag jólöltözött gyerek felszáll és hoz magával olyan kis kétkerekű kocsit, mint amivel otthon a papperek meg mammerek vásárolnak. Egyszercsak előkap belőle egy mikrofont meg egy mp3 lejátszót. Kiderült, hogy az egy kis erősítő volt a „kocsin”. Bázz és elkezdett énekelni! :D Funky volt, csak erős stílustörés volt, mert a metrón Brans – I love my sensimilla-t hallgattam, a srác pedig valami szerelmes roma nótához hasonlóra gyújtott rá. Jah és persze az hangszóróból meg jött hozzá a zenei alap!

Emlékszem, amikor a KRESZ vizsgámat csináltam, volt egy ilyen kérdés: Ha áll a zebránál a gyalogos és épp készül lelépni, mit csinálok? És volt egy ilyen válasz: gyorsítok, hogy eltántorítsam ettől a döntésétől. Ebben biztos vagyok, hogy az olaszoknál ez a helyes válasz… 3 opció van ha lelépsz a zebrára:

1) elütnek – hál’ Isten ez nem gyakori

2) lelassít és átenged – ez sem kimondottan sűrűn fordul elő

3) farkasszemet néz veled a sofőr és beletapos a gázba – nah ez az esetek 90%-a :D

Tegnap voltunk egy hangulatos szórakozóhelyen. 10€ volt a belépő (igen, rajság van meg csillogás) DE bent „open bar” volt, azaz annyit ihatsz, amennyit akarsz … csaaak át kell verekedned magad a tömegen a pult előtt. Vigyázni kell az alacsony spanyol lányokkal (nah meg a pingvinekkel :D ). Ők a legagresszívebbek, ha alkoholról van szó! :P :D Egy gintonic-kal nyitottam, amire megkaptam hogy „it’s the drink of the alcoholists” :D Utána a tömeg miatt annyira nem volt terülj terülj asztalka, meg azért sem, mert nem épp a legjobb keverések voltak. Noh de mind1 a buli azért jó volt! :)

már nem London :)

Taaavaszíí szél víÍíÍzet áÁáÁraszt Virágom Viiirááágom! Tökjó! Végre napsütéses és rövidujjús idő van!
És áááá nincs szúnyogháló az ablakomon és bejött egy légy. Signor Légy visszamennyé’ b....! :P :D
Büszkén mondom, hogy most már járok iskolába! (Anya igen, tényleg járok) Az itteni és otthoni oktatás között legfőbb különbségnek azt említeném, hogy 2 óráig tart 1 óra (de általában fél órás késéssel indul) és főleg elméleti jellegű. Egy tárgyból hetente 2-3 előadás van és nincs az otthoni, klasszikus kiscsoportos szeminárium. A tanár beszél és a ppt-n egész mondatos slideok futnak. Ez izgi, mert, ha nem értem, le akarom írni az egészet, de időt általában nem hagynak rá. Szokatlan, hogy minden olasz diák serényen jegyzetel négyzetrácsos füzetébe, amibe a fiúk 80%-a gyöngybetűkkel ír! (!) Fura volt ma, hogy az egyik legtávolabbi teremben volt órám, és bár ez az egész egy gazdasági egyetem, az egyik teremben találtam egy igencsak felszerelt kémialabort! Höh… lehet ott nyomják a sok eurót! :P :D Ez azért is lehetséges, mert a suli első emeletén egy komplett bank van. Komolyan, egy Unicredit. De ez állítólag megszokott, mert van, amelyik suliban meg posta van! :D
Jajh erre ki kell térnem: Meglátogattam a napokban egy cinesi (értsd: kínai, ejtsd: „csinézi”) boltot. Nah most, Rómában ez úgy működik, hogy ami ilyen biszbaszos bolt, az javarészt kínai famíliák kezén van. Ezek mindegyike egyfajta kincses sziget. Ugyanis itt, ahogy egyik kedves ismerősöm szokta mondani „a sz@rtól a repülőig minden van”. Itt aztán tényleg… A ledlámpás strassz köves Krisztus kereszttől kezdve, a Hófehérkés kerti törpén át, a műanyaglavórig, alsógatyáig és pókerkészletig minden van. Élmény volt bemenni! Egy évadnyi Fábry féle Design center tele lenne az ott lévő dolgokkal! :D Ami otthon van 100 Ft-os, Ica néni boltja meg kínai üzlet az kutyafüle ahhoz képest!

Ezen a videón jót derültem! Hát… Tényleg ilyen az Erasmus :D A supercool részen már túl vagyok, most, hogy egy Dzsí idézettel éljek, „language skill sucks” résznél, a He doesn’t speak in english//Lui non parla in italiano résznél tartok. :P :D

U.i.: Zsófi ne féééénykéééépezgess evő meg jegyzetelő embereket közelről!!! :P :D

erre-arra

Bongiorno a tutti! Az utóbbi napokban kicsit beszippantott Róma. Karnevál, bulik, éjszakázás, délig alvás, sulikihagyás… Egy biztos, a pálinka a legjobb szocializáló eszköz! :D Tegnap este hivatalosak voltunk portugál barátainkhoz egy vacsorára. Kimondottan jó volt! Az azt követő buliban jónéhány magyarral is összefutottunk. Egyikükkel bőszen elkezdtem olaszul társalogni, hogy ki vagyok honnan merre, mire mosolyogva megszólal „szia, Ági vagyok!” :P :) Amúgy itt ennek a jelmezben bulizásnak igen nagy divatja van. Esténként az utcák megtelnek mindenféle lénnyel. 

Ezt a metrózást már említettem, de továbbra is ki vagyok akadva rajta. Egyik reggel elhatároztam, hogy oké, kemény leszek és bemegyek az első órára. A laza 40 perces utat kb 1,5 óra alatt tettem meg. A metrón az emberek, mint a heringek, de az utakon is eluralkodik gyorsan a káosz. Mellesleg egy kis gazdasági összehasonlítás: otthon egy havi diákbérlet 3850 Ft, itt pedig 18 euro, azaz 4950 Ft (1 euro = 275 Ft-tal számolva). Ha az egyszerű, hétköznapi termékek árával összehasonlítjuk, ez nem olyan sok. Vagy inkább otthon drága. Néhány spanyol erasmusos volt Pesten nemrég, és oda meg vissza voltak attól, hogy otthon milyen jó a tömegközlekedés.

A suli érdekessége, hogy az információáramlás rosszabb, mint a Külkeren. Nembaj, már volt hol edződni. :P Eddig úgy tudtam, hogy nincs semmi Neptun szerű online cucc, erre ma jött egy e-mail egy jelszóval, hogy jelentkezzek be és intézzem a tárgyaimat/vizsgáimat ott. Áhán… szal mégis van ilyesmi!

U.i.: Ildi néninek, a fodrásznak, és nekem elég hasonló lehet a telefonszámunk... Egy fazon pár havonta felhív, hogy "csókolom Ildi néni, hajat szeretnék vágatni, mikor tetszik ráérni?" :P Legközelebb tényleg adok neki időpontot! :D

London

London? London. … rossz kaja, még rosszabb idő, kib*szott Mary Poppins. Hát… szerencsére a kaja jó és nincs Mary Poppins sem, de az idő rettenetes. Napok óta esik folyamatosan!!! A suliban amúgy kimondottan jó a menza. Többféle választék van, és az erasmusosoknak adnak egy kártyát, amivel 2,30 euroért  (!!!) lehet enni. Pizza, pasta, húsok, szószok, joghurt, gyümölcs stb. Ez azért nagyon baráti és az adag is polgári!
Voltam egy ESN-es buliban. (az ESN olyan mint nálunk az Xchange, szal erasmusosoknak rendeznek programokat) A szállásomtól kb Róma legtávolabbi csücskében volt egy igencsak lepukkant részen. Siófokon vannak ilyen kis bodegás szórakozóhelyek, mint amik ott voltak. Amikor odaértünk első reakció: „én ide be nem megyek!” Végül csak benéztünk. Kiábrándító volt a látvány hogy 1 órakor még semmi buli. Aztán pár long island után hoppácska de sokan lettek. (még mielőtt valaki el nem süti, nem, nem láttam többet belőlük :P :D)Végül szépen kialakult és egész jó kis buli kerekedett belőle. Hajnalban hazaúton a buszról láttam a Colosseumot meg a diadalívet! Adta! :)
A közlekedésről már írtam, de még egy dolog. Az olaszok egyszerűen nem tudnak tömegközlekedni… Megáll a metró, kinyílik az ajtó, és nem ám kiengedni a bent lévőket, hogy utána legyen hely a felszállóknak, hanem tódulni befele, taposva lökve fel mindenkit, nemre és korra való tekintet nélkül.
Amúgy a Neptunt szidjuk, de itt hasonló rendszer nélkül igen kaotikus minden. 1 hét eltelt és most jöttünk rá, hogy amilyen órákat felvettünk, olyan nem is indult. :D A héten 1 órán voltunk bent, de az sem a miénk volt. :P
Dialektus. Hát az van ám! Mindenki hadar és dünnyög. Meg a cs helyett s-et ejtenek sokszor. Bár a saját olasztudásomban is csalódtam kicsit, mert papíron én egész jól tolom, de az itteni beszélgetések alatt sokszor úgy érzem magam, mint Consuela a Family Guyból. „Sí. No. No. No Mr. John. No.” :P De bízom benne hamarosan belejövök! :)