Turistának való vidék (1. rész)

Noh, hát nagyon úgy néz ki, hogy közeledünk az utolsó bejegyzés felé, ugyanis szerdán este eltolom a biciklit haza. Bár most nagyon megeredt a nyelvem, szóval lehet, hogy okoskodok még egy bejegyzést a napokban. :P :D
De mit is akarok most írni, csak így Balassisan felsorolva:
       1.    Prológus
       2.    Amiben az nagy Róma nevezetességeiről ír
       3.    Amiben az nagy Róma néhány rejtett helyéről ír
       4.    Amiben az nagy Róma néhány utcaképét mutatja be
       5.    Kiben az kesergő Céliárul ír
       6.    Amiben Pisaról, Fireznéről és Sienaról ír

Prológus:
Az utóbbi napokat azzal töltöttem, hogy otthonra ajándékokat vadásztam, elmentem Rómában olyan helyekre, amik még kimaradtak, esténként eljártam iszogatni meg úgy csendesen bulizgatni. Meg kell hagyni, nyáron sokkal kevesebb a partyválaszték. A bulik kiköltöznek Ostia-ba (tengerpart) és csak néhány open-air szórakozóhely marad a központban. Egyik este nagyon örömteli volt hazajönni úgy, hogy 1,5 órát vártam a nyamvadt éjszakai buszra. Ugyanis ismét sztrájk volt és teljesen random módon indítottak buszokat (mert a másik irányba 2 olyan busz is elment, ami nekem jó), a metró meg egyáltalán nem is járt 05:30-08:00 kivételével. Aznap egész végig otthon is ragadtam… (A helyi BKV-t ATAC-nak hívják. Szoktunk poénkodni vele, hogy ez nem az Agenzia del trasporto autoferrotranviario del Comune di Roma rövidítése, hanem annak, hogy Arriov Tardi A Casa ~ vagyis, hogy Későn Érek Haza. Van benne valami… :P ) A tömegközlekedésre rájár a rúd mostanság, mert ma hajnalban kigyulladt az állomás Tiburtinában, szal az a kerület a feje tetejére állt. Ez kb olyan mintha otthon kigyulladna a Nyugati, nem járna a metró, se a villamos és a vonatok is késnének. De ezt még ki tudom ma este kerülni.
Az új mániám a napokban, hogy Chinottot iszok. Igazándiból nem tudom, hogy miből készül, azt olvastam valami citrusféléből. Olyan, mint a kóla, csak kicsit kesernyésebb az íze. A márka jelentősége meg hasonló a Traubiszódáéhoz. Máshol még nem láttam külföldön, meg a címkére is rá van írva, hogy 1949 óta. Linda mesélte, hogy a Chinotto Nero márka a legrégebbi és ez volt a szlogenje: Se bevi NERI, NE RIbevi. :) (ez egy olasz szójáték, magyarul kb.: ha Feketét iszol, akkor abból majd újra iszol).

Amiben az nagy Róma nevezetességeiről ír:
Hm azért csak illene írni a Colosseumról meg a Szent Péter térről  stb már ha itt vagyok. Rómában rengeteg nevezetesség van, néhányat kiemelnék, de nem ilyen unalmas leíró dolgot akarok, meg adatokat találtok Wikipédián. Néhány gondolatot meg meglátást írnék csak hozzájuk. :)

Vittoriano
II. Viktor Emmánuelnek, Olaszország első királyának (nem, nem tévedés hogy II. és ő volt az első király :) ) állított monumentális épület. Mielőtt kijöttem, azt olvastam, hogy a rómaiak nagyon nem szeretik, mert 1: túlméretezett, 2: mivel közvetlen az ókori romok mellett van, teljesen megtöri azok hangulatát. Battimano-nak, vagyis írógépnek gúnyolják, mert az alakja hasonlít rá. De amúgy egy rómaitól sem hallottam egy rossz szót sem rá, amíg itt voltam. Tény, hogy a hatalmas fehér falai Róma minden magasabb pontjáról látható. Belülről egyébként egy múzeum van, ami a 150 éves egység jegyében lett berendezve. Régiónként bemutatva Olaszországot, meg külön-külön rész az emigrációval, Garibaldival és az egységgel kapcsolatban. Oda mondjuk csak véletlen tévedtünk be Bettivel, mert kint szakadt az eső. :P De nem bántuk meg. Nekem végül is tetszett belülről is. Aki mondjuk nem tud olaszul, annak nem sok információval szolgál. (+info: belülről fel lehet menni a tetejére is)

Piazza Navona
Erről már írtam, hogy keddenként ott szoktunk inni a Cuccagna nevű bárban. A tér mindig nyüzsög és nagyon hangulatos.

Trevi kút
Nem sokat tudok hozzá tenni. Mesés. Az viszont tény, hogy napközben még esőben is hömpölygő tömeg van. Célszerű buli után hajnalban leülni a lépcsőkre és onnan csodálni. Akkor általában csak 1-2 lézengő akad.

Pantheon
Frankó kávézók vannak körülötte. Sajnos csak este meg ünnepnapon voltam ott és nem jutottam be. :(

Spanyol lépcső
Itt is állandóan nyüzsgés van. Fent van egy szép templom, lent sétálóutcák burzsuj boltokkal.

Piazza del Popolo
Itt általában ünnepségek és koncertek szoktak lenni. Annyira nem vagyok otthon a festészetben, de azt tudom, hogy a metrómegálló felőli oldalon van a Santa Maria del Popolo templom, amiben híres Caravaggio festmények vannak.
A teret egy hosszú egyenes út, a Via del Corso köti össze a Vittorianoval. Ez egy helyi Váci utca soksok bolttal, burzsujjal meg elérhetővel is egyaránt. Amúgy a térről frankón látszik Viktor lovasszobra.

 
Villa Borghese
Kb mint a Margitsziget, csak folyó nélkül. Jóval magasabban van, mint az utak, ezért tök jó tiszta a levegő. Az emberek bicikliznek, futnak, főben fetrengek, piknikeznek stb. Jó kis kikapcsolódás. Ott van egyébként egy tó közepén a Tempio di Esculapio, ami szintén nagyon hangulatos.

Colosseum
Róma egyik jelképe. Sztem érdemes este is fényképezgetni. Belülről is adja, durva belegondolni mik zajlottak le ott. Apró érdekesség, hogy amikor ott voltunk hallottam, hogy egy idegenvezető azt mesélte, hogy 8 év alatt építették fel. 8 év, gyerekek az nagyon kevés, főleg 72-ben!!! Azért pörgött így a munkások keze, mert a túlóráért plusz pénzt kaptak.

Forum Romanum
Hm, hát sztem ez tipikusan az a hely, ahova jobb idegenvezetővel menni. Mert kiírások nem igazán vannak, amúgy meg én inkább csak köveket láttam bennük és nem éreztem át a varázsukat. De egy idegenvezető viszont olyan dolgokat mesélhet neked ott, hogy leesik az állad.

Circus Maximus
Hát, ebből nem sok maradt meg mára. Otthon a Honvéd pálya jobban néz ki. Igazándiból egy nagy gödör csak. Most vannak tervek állítólag, hogy vissza akarják építeni olyanra, mint régen lehetett. Én tuti felszórnám salakkal és milyen menőn hangzik már, hogy áh csak leszaladok a Circo Massimora futni. :) Azt hozzá kell tenni, hogy jó időben esténként fáklyákkal, műanyagpoharat szorongatva nyüzsögnek ott az erasmusosok, mert az ESN gyakran rendez oda botellont.

Bocca della veritá
Tudjátok az a szobor, ahova be kell tenni a kezed a szájába és leharapja, ha hazudsz. Ezt én nem próbáltam ki, mert kígyózó sor volt előtte tele ázsiai turistákkal. Kéz be-vigyor-fotó végtelenítve, kb ebből áll a szobor élete. :) Mellette van egy templom (Santa Maria in Cosmedin). Érdemes belesni oda is. Az altemplomba egy nagydarab fickó engedett le minket, nah ő hatalmas forma! :D Már csak miatta is megéri odamenni, tud pár szót meg mondatot magyarul. :)

Trastevere
Ez a városrész megőrizte a mediterrán hangulatot. Szűk sikátorok, keresztbe fent ruhák lógnak a szárítón, a Santa Maria in Trastevere téren zsonglőrök este, kávézók, pici éttermek, a Tevere mentén a Tibertina sziget mellett kirakodóvásár, kitelepült bárok stb. Van egy külön varázsa annak a negyednek.

Szent Péter tér
Szeretem ezt a teret. Turisták a világ minden tájáról, kígyózó sor a tér túlsó végéig. Kb ez jellemzi a legjobban. A Szent Péter bazilika, hát az a tipikus wooooaaaah templom. Ezt már tényleg nem lehet hova fokozni. A megannyi híres dolog mellett, a bejárattól jobbra ott van Michelangelo Pietá-ja. Tényleg leírhatatlan az egész. (+info: a lányok meg a fiúk se menjenek trikóban meg túl rövid nadrágban, különben nem mehetnek be. Biztos ami biztos alapon legyen nálatok kendő)
Eddig nekem kimaradt a kupola, de pár nappal ezelőtt elmentem. A sor hosszú volt, de gyorsan haladt. Érdemes a kupolába menni először, mert a bazilikában végződik az út. 5€ gyalog, 7€ lifttel. De a lift az kamu, mert csak 200 lépcsőfokot visz fel. Amúgy meg 551 lépcsőfok feljutni. Hát úgy voltam vele, hogy spúrabb vagyok, mint lusta, így nekivágtam gyalog. A vége fele igazán gyöngyözött a homlokom. Van ahol a folyosó már a kupola ívét felveszi és „dől rád a fal” (plusz közben lépcsőn mész fel. Ez olyan érzést biztosít, mint amikor sík talajon megy az ember előre csúnyamód részegen). Fent viszont a 2,7 milliós Róma „hever” a lábaid előtt. Persze egyből ott vigyorog a távolban a Vittoriano, amit először felismer az ember :) Lent látszanak a vatikáni kertek. A vatikáni múzeumról meg már régebben írtam.

Tudom, hogy még lenne miről beszélni, mert van még nevezetesség meg egy rahedli múzeum, csak most a legjelentősebbeket szedtem össze.
Még hozzá kell tenni, hogy úton útfélen vannak obeliszkek, amiket hadjáratok során hoztak vagy ajándékba kaptak a történelem során.
Akinek támad olyan vad ötlete, mint nekünk is, hogy bánzááááááj menjünk bele a szökőkútba, mert az menő, azt el kell, hogy szomorítsam. Ugyanis nagyon rizikós. Ha elkapnak minimum 300€-ra büntetnek és a szökőkutak környékén nagyon sűrűn járőröznek carabinierik meg rendőrök. Szal nem tanácsos.
Természetesen minden sarkon áll egy templom, van ahol több is. :) Tényleg szép Róma, oké-oké vannak csúnya arcai is (pl.: A központban lévő ****-os szállodák és a Termini tövében kartonokon alvó csövesek kontrasztja közvetlen egymás mellett vagy a turisták által nem látogatott utcákon a temérdek szemét eldobálva). De mindent egybevetve, nekem tetszik Róma. Amúgy a tősgyökeres rómaiak nagyon büszkék a városra, és ha valami komolyabb rosszat mondasz rá, akkor kb mintha az anyjukat szidnád.
Itt van pár pillanatkép néhány hellyel ebben a videóban. A vége nem lényeg, csak hájpolják azt a bazinagy Zara boltot, ami a Via del Corso-n nyílt nemrég.

Hm, úgy érzem ez a poszt most kicsit hosszúra nyúlt, örülök, ha eddig is eljutottál! :D Szal ezek a részek

                          2.    Amiben az nagy Róma néhány rejtett helyéről ír
                          3.    Amiben az nagy Róma néhány utcaképét mutatja ba
                          4.    Kiben az kesergő Céliárul ír
                          5.    Amiben Pisaról, Fireznéről és Sienaról ír

a következő bejegyzésbe kerülnek!

Hopp egy bejegyzés

Az utóbbi időben elég NO LIFE lettem. Ez nem túl jó biza, de még itt tombol a vizsgaidőszak (legalábbis számomra) csak úgy, mint a hőség. Nagyon repkednek a 40°C-ok meg a magas páratartalom, ami engem eléggé megvisel. Főleg, hogy ha a 4 fal között ülök egész nap és 600 oldalas marketing könyvet kell olvasni. Azt hittem beleőszülök. De hál’Isten, ha karcsún is, de meglett az a vizsga! :) Durva volt, vagy 200 embert egyesével, név szerint hívtak és csak személyivel lehetett bemenni. Szomorú sajnos, hogy otthon az emberek már túl vannak egy Volton meg egy Soundon, mi meg még itt gürcölünk a vizsgákkal. (most sajnálni kell :P :D ) Nah de nyavajgás off, most már itt vagyok a vizsgák fináléjában, holnap van 2 nyamnyam vizsga, a délelőtti angolul, a délutáni olaszul. Rock’n’Roll lesz. :P Tegnap éjjel már az olasz turizmussal kapcsolatos adókkal és a portugál válsággal álmodtam, ami magas szintje a vizsgaidőszak beli agyhalálnak. Most is épp arra tanulok, csak megálltam egy blogot megírni és egy sört (Moretti) elkortyolni közben, csak hogy csillapítsam a feszültséget. Meg kell hagyni, az olasz sörök nem túl jók. Nincsenek nagy igényeim, de egy jó kis Soproni jobban esne. :)

Az a baj hogy a netem is most korlátozva van. Eddig volt egy kódolatlan, misztikus Connection Point nevű wifi, amit még a kettővel előttem itt lakó erasmusos is használt. Azért misztikus, mert random időközönként megszakadt napközben, éjjel éjfél fele pedig az esetek 90%-ában és reggelig nem is lehetett befogni. Másrészről pedig senki sem tudja, hogy honnan jöhet. Ezt előszeretettel használta Dávidka is, a baj csak az, hogy lekódolták. :’( Úgyhogy maradt a mobilnet, ami havi 100 órát takar 15€-ért. Ez nem rossz, de nem túl gyors és az a 100 óra ilyen tanulós időszakban gyorsan lepörög. Olyan vagyok most, mint egy nyugdíjjas, ha 2 percre kimegyek pisilni már akkor is kikapcsolom, hogy ne fogyjon. :P (meg lehet szenilis is vagyok már, mert így visszaolvasva ezt mintha már írtam volna :P :D) Nah de smucigság ide vagy oda, valszeg venni kell egy újabb 100 órát a napokban. :P

Tennék fel szívesen képeket, csak voltam olyan okoska, hogy véletlen letöröltem őket a gépemről. :P Ezért válogatott macskás képeket teszek be netről most :D Nemnem, ne aggódjatok. Ezt a gyöngyszemet nemrég találtam meg. Még egy régebbi szicíliai bulin készült. :D

Valamelyik nap voltam a suliban „verbalizzazione”-n. Bár itt nincs index, de ez sztem az otthoni jegybeírásos az hülyeséget helyettesíti itt. Egy pillanatra kivert a víz, amikor megláttam, hogy csomóan jegyzettel szaladgálnak meg tanulnak és különböző statisztikai mérőszámokról beszélgetnek a tanárokkal kettesben. Tulajdonképpen nem jöttem rá mi is ez, valszeg lehet javítani a jegyen még. Kaptunk meg adtunk aláírást aztán Isten áldjon!

Az egyik estés koktélozás tökre meglepett. A dolog ott kezdődik, hogy amikor mentünk a kocsmába, vagyhát ez inkább koktélbár „anfranszé” :D, a buszon már volt A meg B társaság. Javarészt spanyolok voltak, szal volt nagy ricsaj, de vegyes náció volt. Az egyik olasz gyerekkel elkezdtem beszélgetni, és amellett hogy egész jól tudott angolul, meglepett hogy Budapestről is tud egy csomó dolgot. Többek között hogy a lánchídi oroszlánoknak nincs nyelve meg ilyesmi. Ez kellemes csalódás volt :) Utána kicsit eldurvultak a dolgok, mert a buszsofőr nehezményezte a jó hangulatot a busz hátuljában és random módon beletaposott a fékbe meg kb 90-nel belehajtott egy méteres kátyúba. A busz hátuljában mindenki egy méterrel átrendeződött és ezt visongás és fütyülés követte. De olyan jókedvű, mert mindenki sipította, hogy „Again! Again!” „Di nuovo!”. Végül A társaság a rally közepette lefröcskölte borral B társaság lányait és ott már jött a nemszép része a dolognak. Mindenki nagyon bátor volt a piától és majdnem verekedés lett belőle, aztán bezárta ajtókkal megállt a buszsofőr és elkezdett ordibálni mindenkivel. Mi, mint C társaság, inkább megfigyelők voltunk, bár volt egyfajta rosszérzés bennem, hogy a sofőr a közeli carabinieriknél áll meg és majd a csendőrbácsik segítenek mindannyiunknak is leszállni. :P De szerencsére 10 perc múlva már bőszen kortyolgattam egy caipirissimat a Piazza Navonan. 

Egy másik este története: – ez rossz és elítélendő, meg nem szabad követni sem blablabla – volt a Circo Massimon (Circus Maximus más néven) egy botellon. Ez azt jelenti, hogy az emberek összegyűlnek valahol az utcán vagy téren és nemes egyszerűséggel isznak. Extraként volt még zene is. Szal egy „jóóóhangulatúklubbdélután” volt ez. Az „ááá nem legkésőbb fél1-kor hazamegyek, mert tanulok”-ból az lett, hogy hajnali fél4kor valahogy átteleportáltam a Colosseumhoz, mert nem találtam meg a buszmegállót, és a Colosseum mellett ücsörögve kótyagosan azon filóztam, hogy mennyire feelinges volt ez az este és hálás vagyok érte, hogy itt lehetek. :) Utána meglepetésképpen ugyanarra buszra szálltam fel, amire a többiek is a kettővel előrébb lévő „titkos” megállóban. :D

Voltam kétszer a tengerparton is. Jó-jó, frankó mert homokos, de nem túl tiszta a víz. Azt mondják, azért mert a Teverébe minden sz.rt beleengednek, az meg ugye belefolyik. De Neptunus isten kegyes volt hozzánk, mert adott egy labdát wííí. :) Gazdátlanul partra sodorta, mi pedig befogadtuk. :)

Az itteni ismerősök már kezdenek hazaszállingózni. Már rég letudták a vizsgáikat, amíg én a Külkeren küzdöttem az otthoniakkal, azóta elbulizták a pénzüket és mennek haza. Nekem még tervben van egy Nápoly/Pompei, bízom benne összejön. Nah megyek most, csinálok valami vacsorát magamnak. Egyébként sztem az olaszok pár hét alatt kihalnának, ha nem lenne több tésztájuk, paradicsomuk meg olivaolajuk. De jó dolgok is ezek együtt is, külön is. :) Asszem az itteni menzát hiányolni fogom. Erről még régebben áradoztam, most nem kezdek bele megint :)

Chillhez:

Pörgéshez: