2011. június 23., csütörtök

Elfeledett blog

(ezeket még tegnapelőtt a repülőn írtam)
Hajjajj, kicsit elröppent az idő a blog pedig bejegyzés nélkül maradt. :$ Nah de leírom miért is.
Volt egy hetem con la mia Amore! :) Róma nevezetességein túl  (Ezeket majd kicsit később részletezem) voltunk Tivoliban. 20-30 km-re van, az odavezető külvárosi rész hááát elég gettófeeling. Amúgy egy reneszánsz villát meglátogattunk, ahol az egy m2-re jutó szökőkutak száma a környéken a legmagasabb. (a tulajnak tuti vizelettartási problémái lehettek az állandó csobogástól :P :D). Volt valami Liszt kiállítás is ott, de az elég uncsi volt. Lisztről voltak képek jobbról, balról, szemből, zongora mellett, zongora nélkül stb. Szal az annyira nem adta. A mai napig nem tudjuk, hogy volt-e belépő, mert volt egy ajtó a pénztár mellett, ahol elegánsan be tudtunk menni ugyanabba a villába. :P :)
Ezt követően Rómáról azért nem írtam, mert nem is voltam ott. Az utóbbi két-három hetet Kishazánkban töltöttem, merthát a Külker hazavár… A hazaút mókás volt, az albérletből kimentem Fiumicinoba a reptérre, onnan át Ferihegyre, utána pedig éjszakai busz (furcsa arcokkal) a Deákra. Mivel az olasz hmh sörök után hiányzott a jó kis otthoni, a buszról nyílegyenesen a Gödörbe vezetett az utam, ahol néhány kedves cimborámmal megittunk pár korsóval.


Az azt követő időszak kevésbé volt ilyen élvezetes. Vizsgák hada. Szal kb ilyen voltam. Sajnos az eredménye nem mindnek lett olyan fényes. A legfőbb baj, hogy hadban állok a marketing tanszékkel (Piackutatás). Hosszú történet, röviden annyit, hogy nem jogosan vonták meg az aláírásomat (mert már egyszer megadták…) és ezzel 1 kerek évet csúszok/csúsznék. :( Ahogy hallom nem vagyok egyedül ezzel. Szal Külkeresek vigyázzatok nagyon azzal a tanszékkel!!!
Most éppen úton vagyok vissza Rómába. Csücsülök a gépen és valaki rugdossa a székem, hát mindjárt nyakonvágom… Egy kisgyerek az, oké, nem bántom. Ez amúgy egy tipikus járat, ahol van min. 1 ordító kisbaba. Ahogy jön a nyár, egyre több a hőbörgő illetve okoskodó turista a gépeken.  Megy a visongás meg vihogás. A beszállással csúsztunk Ferihegyen is vagy 20 percet, mert egyik bácsinak valami gebasz volt a cuccával vagy az útlevelével vagy nemtudom mi, és a géphez vivő buszról nem akart leszállni. Volt ordítozás meg minden, végül már rendőrök is jöttek, aztán nagy nehezen leépítették a bácsit. Ezzel csak az a baj, hogy lekésem kint a transzferbuszt és a városban botorkálhatok majd az éjszakai buszokon felcuccolva. Amúgy most „XXL helyem” van a gépen. Mert ugye mindenki „jaj a szárny felé ne ülj mert vazze nem látsz semmit” és mintha leprásak lennének azok a helyek. Úgyhogy van most zsinórba 3 székem, ahol kényelmesen elfér a lábam, laptopozgatok, zenélgetek. :)  


Apropó a transzferbuszt említettem, ha valaki netán Rómába menne annak egy kis info: én 4 opciót tudok bemenni a központba: vonat (Termini 12€, Tiburtina 8€), a többi pedig busz: Shuttle bus 8€, Terravision 6 vagy 4€, Cotral 2€. Az a baj hogy a Wizz este indít járatot és ezek közül csak a Shuttle meg a vonat jár még akkor. :’( Fáj az a 8 ojró. Leselkedő veszélyek: vonatot sokszor csak úgy random törölnek egyet és +1 órát kell várni, a buszokat meg áttették nemrég más helyre, így a reptéri kiírás és a valós indulási hely nem egyezik… :P )
Nah de visszatérve Rómára, még maradt kint 3 vizsga (1-en szépen átmentem juppííí). De úgy érzem az otthoni orrvérzésig tanulás utána rám fér egy kis pihi, úgyhogy alig várom, hogy a velem utazó 1 literes Caintreau-t behűtsem és elkortyolgassam kint. Ezzel amúgy már nagyon elkezdődik a visszaszámlálás kint. Kb 1 hónapom maradt. A hazautazásom ideje a Wizz jegyek árától függ főképp, de valamikor július végén várható. Most pedig kell egy kis chill meg rock’n’roll a következő vizsgáig. :)
Élvezzétek a nyarat otthon, meg ha még maradt, küzdjétek le az uccsó vizsgákat!

Tivoli - Villa d'Este

2011. május 18., szerda

Duplablog (Porto + Szicília)

Kedveseim nem írtam mostanában, mert eléggé zsúfolt heteket éltem, úgyhogy ez most egy dupla bejegyzés. Bízom benne egy kis színt tudok vinni a zh-kra és vizsgákra való tanulás közepette. Jah és kérlek ne utáljatok a következőekben leírtak miatt! :P :D
 
Dávid csomagol, menni Portugál 

A történet ott kezdődik, hogy amikor megérkeztünk Rómába a 2. bulin lespanoltunk 3 portugállal (Mariana, Luis, Francisco) akik azóta is a társaság keménymagjába tartoznak. Luistól kaptam egy meghívást a Portoba. Chicoval csináltak egy kisebb eurotripet és végül hazamentek egy hétre. Ekkor csatlakoztam hozzájuk. A dolog apropója a Queima das fitas volt. Ez kb olyan, mint nálunk a FIN, deeee képzeljétek el úgy, hogy az összes egyetem együtt tartja! Szal a népszerűségét nem kell tovább ecsetelnem, még wikipédián is van róla cikk! :) (http://en.wikipedia.org/wiki/Queima_das_Fitas). A koncertek főleg portugál együttesek voltak, de volt pl MGMT is!
Fú, hát van egy vízióm (mint amiről Karcsi is mesélt irodalom órán… :D), hogy egy ilyet otthon is kellene rendezni! A dolog igazi fűszere a kb 200 db „shed” volt. Ezek ilyen kis bodegák egymás mellett, ahol piát lehet venni. A dologban a legszebb, hogy ezeket maguk a diákok vezetik. Mindegyikben szól a zene, egyedi designja van. Az árak barátiak, de lehet, illetve kell alkudni!  Ismeretség alapján alacsonyabbak, Luis pedig valami diákszerves fejes ott, szal nem volt probléma a felesutánpótlással.
Sevi & Dave feat. Pedobear
A bulik színvonalát csak emelte, hogy egy időre Sevi barátom is csatlakozott hozzánk Lisszabonból! Jah meg beszéltem más ottani erasmusosokkal is, akik nemrég voltak Pesten és mondták, hogy mekkorát buliztak a Morriban :D A Queimán amúgy hömpölygő embertömeg volt még hajnali 6-kor is! Így javarészt nappal aludtunk, esetleg estefele várost néztünk.
Az igazat megvallva nem sok mindent tudtam eddig Portugáliáról. Volt ott „valami” Lisszaboni szerződés, meg bor, meg Vasco de Gama, meg Brazília és úgy kb ennyi. De szerencsére most már felszámoltam ezt a hiányosságomat! :) Nagyon epic élmény volt a leszállás után inni egy caipirinha-t az óceán parton. Plusz hogy a „túlparton” ott van Ámeriká. (a térkép szerint Rhode Island meg Griffinék :D) Csak néhány dolgot említve: Porto 2. legnagyobb és egyben névadó városa Portugáliának a Douro partján. Igazándiból egy csomó város van ott összenőve. Hangulatos szűk kis utcák, régi villamosok (amik igazándiból csak városnézésre valók), jellegzetes csempézett házak.
Csempézett falú templom
Klérikusok tornya
Eiffel által tervezett híd


A portugálok szeretik az édes italokat és kajákat. A portói bor, Beirão, Favaito stb nagyon édesek. A sütijeik nagyon adják! Meg amiket ettem ott azok is mind bejöttek. A mentalitásról pedig annyit hogy közvetlenek és nagyon befogadóak! Sőt mi több nagyon jól beszélnek angolul is. Szóval abszolút jó véleménnyel vagyok Portugáliáról! :)




Szicíla – Evento Nazonale!

Pár nap pihenés és suliba járás után ismét útra keltünk. Szicsíííliááá! Kb 14 óra buszozás fantasztikus volt az én 2 méteremmel! :P A többiek már azon röhögtek, hogy a legkicsavartabb pózokban próbáltam összehajtogatva aludni. Aztán megérkeztünk, hurrá! * Az elkövetkezendő 3 napig minden nap tanultunk valami újat. Gazdasági előadások voltak olaszul meg angolul. Nagyon hasznos volt! Utána pedig hazajöttünk épségben, egészségben és kipihenten Rómába. *
Ez a szülői verzió... Az a baj hogy anyuék otthon úgy tudják, én keményen tanulok. :P :) Ugyanez fogalmazódott meg a többiekben is, amikor szalmakalapban süttettük a hasunkat a homokos tengerparton. Szóval, ez az egész egy hatalmas buli volt 3 napig az Olaszországban tanuló erasmusosoknak. Evento Nazionale, Evento Na-zi-o-nale! De olyan odaverős. Volt itt mindén és szét se kellett dikházni! Tengerpart, napfény, medencés preparty, habparty, reggelig tartó bulik, amiket a Havanna Club meg a Red bull szponzorált. 1 literes Havanna 12, azaz tizenkét euro volt! Meg volt olyan akció is hogy: 1 Jagermeister torpedó + 1 doboz Red bull + 1 csomag óvszer = 1€!!! Mivel gyakori vendégek voltunk és nagy tételben vásároltunk, ezért a végén lehetett üzletelni a pultos fiúkkal és lányokkal, hogy inkább Jagert adjanak energiaital és gumi helyett! :D Ahogy Patrikkal szoktuk emlegetni: „Ezt épp ésszel nem lehet kibírni.”

Kb a csapból is ez a zene folyt! Meg mindenki énekelte csak úgy random módon napközben is, hogy rap futuristico meg Tranne teee tranne teee!

 
Alap hogy az első sorban kell tombolni!
Amúgy kb olyan volt, mintha Spanyolországban lettem volna. Mert az itt tanulók jó 90%-a spanyol.. Tudom, nem szabad általánosítani, mert volt kivétel, csak nem sok, de elég nehezen viselhetőek egyszerre többen. A spanyolon kívül nem nagyon beszélnek más nyelvet és viselkedni is nehezen tudnak… Hallgattam amúgy a helyiek beszélgetését. Fú, hát a szicíliai dialektus nagyon durva! Szinte semmit nem értettem belőle. De összegezve az egész utat nagggyon jó kis mókázás volt!
Il sogno di un erasmus è alzarsi a mezzogiorno,
trovare 3 ragazze e scopare tutto il giorno!!!
Nah viszont most sivárabb időszak következik, mert sajnos ez volt az utolsó nagyobb ciripelés itt. Neki kell állni tanulni a római és a pesti vizsgákra, meg kicsit kimerültnek érzem magam. Anyagilag is. :P

2011. május 3., kedd

(banális) Majális

„Ég a gyomrom belseje, éljen május elseje!” Nah hát a rómaiak éljeneztek rendesen! És lehet égett is a gyomruk... Mindenesetre hatalmas banzájt csaptak koncertekkel, kirakodóvásárral meg mindennel és nem egészen az otthoni majális hangulatot produkálva. Róma amúgy igencsak bal oldali, ezért itt még nagyobb hangsúlyt kapott ez a nap. Igen nagy nevek vonultak fel: Ennio Morricone (!) , Lucio Dalla, Vasco Rossi, Caparezza stbstb. Caparezza nagyon adta! :)
Ami viszont kiábrándító volt az egészben az a mérhetetlen mennyiségű DZSUVAAA! Hát basszus térdig lehetett gázolni a szemétben. Először arra gondoltam, hogy bizony el kellene törni a pici kezét annak, aki szétdobálja a sörös dobozát/flakonját/taknyos zsebkendőjét/mindenféle vackát a koncert közepén és annak 3 km-es körzetében. Utána viszont rájöttem, hogy a városvezetésnek járna inkább egy fenékberúgás, mert kb 200 méteres körzetben egy nyamvadt kuka sem volt, nemhogy pluszban kihelyeztek volna. Bár lehet, hogy így olcsóbban kijönnek, hogy a végén tartanak egy nagy takarítást, de tényleg nagyon gány volt minden. Komolyan otthon a fesztiválokon nem szokott ekkora redva lenni. Itt is megvoltak amúgy tipikus fesztiválos, félpucér, szemétben fetrengő arcok. :D Apropó fesztiválok
Nocsak nocsak mit lehet találni a földön.
Hihetetlen sok ember volt, rengetegrengeteg. Valószínűleg azért is, mert pont aznap volt II. János Pál pápa boldoggá avatása is. (a boldoggá avatás a szentté avatást előzi meg - a szerk.) Elég sok plakát van az ő képével most olyan felirattal, hogy pl.: Uomo, Beato, Santo.  A Szt. Péter téren tán még a húsvétinál is több ember volt. Elképesztően sokan. Azt ugye mondanom sem kell, hogy ilyenkor Róma fenekestől felfordul és a tömegközlekedés kaotikussá, a közlekedés pedig szimplán veszélyessé válik.
A munka ünnepének alkalmából a mobilinternetem is úgy döntött pihen egy kicsit és lenullázta magát meg az 5€-os kreditemből csinált 2.4€-et… Egyéb érdekesség még amúgy, hogy itt ha felhívsz valakit, és az épp ki van kapcsolva vagy nincs térereje, akkor azért is fizetni kell… (22 centet…)
Jah, és a nap fénypontja, hogy egy madár nyakonsz@rt... De úgy frankón kaptam egy szőnyegbombázást. Az ingem gallérja, a vállam, a zakóm… A legszebb a dologban, hogy ezt csak otthon vettem észre :P :D
A nyavajgás ellenére azért élveztem ám a koncerteket és nem is volt ám banális! :) Hisz mégiscsak ez a „szeretet ünnepe”, ahogy Gino is megmondta. A programok is jók voltak és a köcsög is kevés volt! :D De mesélek még szép dolgokat.
Royal wedding party

Nutella! Pár hete vettem egy üveggel, mert azért nohhátnoh ez is olasz! Tényleg igaz az a mondás, hogy mivel a legjobb enni? Kanállal. Amúgy aki ínyenc, és lusta palacsintát sütni, lehet kapni ilyen pita szerű vékony tésztát. Azt picit megpirítva nagyon adja. Ha viszont egy légtérben marad veled a Nutella, akkor érzed, hogy téged bámul és suttogja, hogy „egyél méééég”!
Nutelleria – Heaven exists! :D
De hogy egészséges példával is előálljak, mostanában belekerültek az étrendembe olyan zöldségek is, amiket eddig nem is nagyon ismertem. A cukkini emberi fogyasztásra való felhasználására Linda (ő a tulaj) hívta fel a figyelmem. Tojással is faja de palacsintába tekerve ilyen hagymás, pestos, sajtos, fűszeres raguként még finomabb! (Bár sztem Patrikkal így sem lehetne megetetni… :D). Meg ettem valami citromos római füvet, aminek nem jut eszembe a neve. Amúgy itt a térségben van jópár olyan növény, amit más konyha nem igazán hasznosít, csak a római.
Most viszont pakolászok kicsit, mert Dávid csomagol, menni Portugááál! (rajság van meg csillogás, aztán télen lesz majd koplalás meg vinnyogás :P ) :) A cél Porto és ha minden igaz Sevy is átugrik Lisszabonból!




2011. április 20., szerda

Firenze

Firenze Vice City :D
Firenze. Firenzeee! Ezennel kinevezem ezt a várost a kedvenc olasz városommá.  Molto bellaaaa! :D Örömmel várom a többi város jelentkezését is! 


A kora reggeli indulás után a vonaton mindenkinek ledobta az agya az ékszíjat a kevés alvásnak köszönhetően. Tanultuk csupa míves nevű kártyajátékot (Shit, Asshole stb.), amikkel elütöttük a cirka 4 órás utunkat (ez volt a legolcsóbb vonat…)

Aki tervezi, hogy meglátogatja Toscana székhelyét, annak melegen ajánlom szállásnak a Plus Florence hostelt. ( http://www.plushostels.com ) Fürdőszobás szobák, úszómedence, szauna, török gőzkabin, bár, tánctér, Nintendo Wii projektorral (!), edzőterem stb. Szal van itt minden, mint a mesében. Apropó mese! Leesett az állunk, amikor megláttuk ezt a sört az egyik büfében. Azt hittem ez csak egy fiktív márka. Amúgy egész jó sör! :)

Amikor megérkeztünk kb sikítva rohantunk a medence részleghez. :D A hostelban volt mindenféle nemzet fia/lánya. Annyi amcsit, mint ami ott volt, még sosem láttam egy rakáson Európában! :)
Gratis szivárvány, amit a Samsungnak köszönhetünk, mert mindig odarakja ha x szögből jön a fény :)

Az óváros roppant hangulatos. Dóm, harangtorony, palazzok, szobrok, nyüzsgés. Piknikeztünk egyet a folyóparton. A Giardino dei Boboli (ez egy ilyen nemesi palota melletti park, ahonnan nagyon szép kilátás van az egész városra) fái alatt szunyáltunk egy picit. Itt van amúgy ez a kedvelt szobor: a dagadt pucér fazon teknősön. Több képeslapon van amúgy ilyen poénos Before-After cucc, hogy a Dávid-szobor a before a teknősmester meg az after. :D
Lord of the turtles
Az eredeti Dávid szoborral nem találkoztam sajnos, de a pontos másolatával igen, ami az eredeti helyén áll a Palazzo Vecchio előtt.
A Ponte Vecchio olyasmi, mint Velencében a Rialto. Csak itt a legburzsujabb ékszerboltok vannak rajta. Anyukámat nehezen lehetett volna onnan kikergetni :D (bocsi Anyu! :) )

Csóró egyetemistaként az Égiek gondoltak ránk és megteremtették a Kultúra hetét, amikor minden múzeum ingyenes. Így bementünk az Uffizi képtárba. Wowowow, mintha a művtöri könyvemben mászkáltam volna. Soksok híres festmény! Bár a leghíresebbet pont kihagytuk… Botticelli – Vénusz születése… :@ FF UU … :( Egy kisebb és kevésbé híres képen megakadt a szemem és egy muzsika szólalt meg a fülemben, ezt meg kell, hogy osszam veletek! Aranykor a címe. :D A kép előterében a vízbe pisilő gyerekeken jót virultam :D
Jacopo Zucchi - Golden age



2011. április 13., szerda

Útmutató

Eznemalmafa... Faja, hogy itt narancsfák vannak az utcákon! :)
Kicsilány ó sziahelló, álljunk össze, mint két kicsi lego! ááá ez a vacak a fülembe ragadt tegnap óta! :P :D De csak is kizárólag az MR2 Akusztik verzió!!! A szöveg még így is pfff sekélyes, de nem is tudtam hogy Herrer Sárának ilyen jó hangja van! :)

Nos, kicsit elvesztem mostanság. Utazgattam erre-arra. :) Hol is kezdjem…
Először is voltam Genovában! ESN-es szervezéssel. 7 óra buszozás. A probléma csak az volt, hogy én nem nagyon vagyok busz-szabványméret. Úgyhogy a lábamat folyamatosan hajtogattam egyre kisebbre, hogy elférjek. Persze egy percet se tudtam aludni útközben. A mi társaságunk egy hostelben volt elszállásolva, ami a hegyen volt. A dolgot színesítette, hogy amikor nagy nehezen felkavarodtunk a busszal a hajtűkanyarokon és szűk utcákon, közölték, hogy vááárosnézééés, dobjuk le a cuccainkat és uccu neki! Yeah.x1 Oké, fogmosás a mosdóban meg gyors dezodoros „fürdés” mindenkinek és készen is állunk. De öm… hát sztárjk van (ezt az olaszok amúgy „szeretik”…) Yeah!x2 Leballagtunk körbejártuk a kikötőt, a várost, néhány múzeumot, lejártuk a lábunk. Háhán, de a hostel nem jön vissza hozzánk, úgyhogy visszamásztunk a hegyre. Yeah!x3 :D akkor végre megkaptuk a szobánkat és tudtunk aludni 1 órát. Amúgy megérte! Genováról azt hittem, hogy egy csúnya ipari város. De nem! Hangulatos, szűk kis utcák, szökőkutak, hatalmas kikötő, szép épületek. Szóval adta! 
Az első nap sikerült kicsit, ahogy Tomi barátom mondaná, bekaratézni, így a másnapi kiránduláson a hegyről le, hegyre fel, éles kanyar jobbra-balra buszos úton élethalál harcot vívtam… :P Mentünk Cinque Terrébe. Wow! Gyönyörű hely! Meredek sziklafal, égszínkék, tündöklő tenger, olyan kis falvacskák, amikben megállt az idő. Meseszép, legalábbis nekem nagyon tetszett. A fantasztikus napsütéses időnek köszönhetően az egyik partszakaszon ledobtuk a cipőt és nyááá mezítláb rohangálni a tengerben!!! (légyszi ne utáljatok :P :) ). Fáradtan, de törve nem értünk vissza a hostelbe, utána tusolás és go to the party. Előtte kis alapozás, jóféle félegyházi barackpálinkával. Itt zajlott egy kedves kis beszélgetésrészlet német és belga barátunk között, miután a német srác a felest lehúzva könnybe lábadt szemmel, prüszkölve megjegyezte, hogy igen erős a cucc.
-    Mostanában nem nagyon ittam 13%-nál erősebb piát.
-    Hah… pedig nem ártana. Ettől kinőne a mellszőröd!
xD Amúgy a pálinka szocializációs hatását gondolom nem kell ecsetelnem. :) Hajnalban, mikor hazaértünk, a csapat nagy része már aludt. Ekkor a folyosón mi még bőszen Edith Piafot énekeltünk! Ami az én francia tudásommal javarészt csak annyi volt, hogy laaaalalalalaaaaa lalalaaaaa (La Vie En Rose…) :D 
Utolsó nap hazaút közben beugrottunk Portofinoba, ismét egy gyönyörű szép partszakasz, telis tele luxusjachtokkal.
Összegezve, kimondottan élveztem az utat, jó társaság, gyönyörű helyek. Bátran ajánlom, ha valaki arrafele akar kiruccanni.


Azóta múlthéten hazarepültem kishazánkba. Imádnivaló barátnő, anyu/apu/nagymama főztje, otthoni légkör feltöltött kicsit. :)

Tegnap marketing óra kezdete előtt egy órával Zsófi megkérdezte, elmegyünk-e múzeumba? Ugyanis most ingyenesek a héten. Én persze kapva kaptam az alkalmon, hogy nyugodtabb lelkiismerettel lógjak el egy órát, hiszen a kultúra jegyében teszem. Elmentünk egy, a Terminihez közel levő múzeumba (Terme di Diocleziano). Hátöm… szép szép, meg érdekes, hogy soksok száz meg ezer éve már miket tudtak csinálni ezek a latin gyerekek, de a sok levágott fejű római (szobor) annyira most nem hozott lázba. Utána benéztünk egy templomba (Santa Maria degli Angeli e dei Martiri). Hát az WooooW! Szóval az kárpótolt. :)

De nem nagyon tudok a fenekemen maradni. Tegnap este összeült a portugál-görög-magyar tanács és megszerveztünk egy rövid kiruccanást Firenzébe a hétvégére. Szóval Firenze coming soon. Utána pedig az esti koktélozás során csak nem egy Külkeresbe botlok?! Kicsi a világ. :)
Csak akkor bulizom ha úgy van, és holnap úgy lesz! nah jó abbahagyom ezt a számot :D :D :D


Akinek nem ízlett annak itt egy másik régebbi muzsika :)

Ez az szobor gondolom nem az ókori Rómából való :D (amúgy Genovában található)

2011. március 29., kedd

We no speak Vaticano


But yes we do! :D Az előző napi sörözésből hazatérve, 2 óra alvás után (melyben az óraátállítás sem segített) a kora reggeli órákban nekivágtunk a Vatikáni Múzeumnak. Azért erre a napra esett a választásunk, mert minden hónap utolsó vasárnapján ingyenes a belépés. (amúgy asszem 8 euro – szal csóró egyetemistaként egyértelműen a másik alternatíva maradt) Mire odaértünk, már rég kígyózott a sor…


Az a baj hogy előttünk is igen sokan voltak. Szal olyan 2 órás lökdösődés, egymás hátába köhögés, morgolódás és vitatkozás után bent voltunk. Bent! Vuhú, Vatikán! Fémdetektor, csomagcsekkolás és mehettünk is. Ez a múzeum bazinagy. Rengeteg több ezer éves (szó szerint!) cuccot őriznek itt. Menő volt látni a Laokón szoborcsoportot, az Athéni iskolát, császárok szobrait, a Sixtusi kápolnát stb. Nah ez egy külön misét megér! :) A híres mennyezeti freskót kicsit nagyobbnak képzeltem el, de igazán az egész fal és plafon tele van festve bibliai jelenetekkel és nagyon élethű függöny van festve olyan 3 méter magasságig. Érdekesség, hogy bent nem lehet fotózni. Vaku nélkül sem. Ezért a bent lévő biztiboyok folyamatosan kiabálnak, hogy „NO PHOTO, NO PICTURE, ehiii, hey!!!” Meg pisszegnek hogy csend legyen. :)



A pisszegésről jut eszembe, egy kis kultúraközi kommunikációs kitérő: Portugáliában meg Görögországban a macskákat nem úgy hívják magukhoz az emberek, hogy cicicicicic, hanem pszpszpszpszpsz. :D Ez egy több perces nevetést eredményezett. Ők nevettek a mi módszerünkön én meg az övéken :D Amúgy már nem emlékszem, hogy merült fel ez a sarkalatos, komoly kérdés. :D
Errefele az gyakori, hogy a metrón valaki előkap egy hangszert, játszik rajta, aztán egy kis szütyővel körbemegy. Van, amikor kimondottan hangulatos ez a dolog! Láttam már gitárzoni, tangóharmonikázni, meg ilyen cimbalom szerű cuccal játszani formákat, de tegnap jött a forradalmi változás! Egy aránylag jólöltözött gyerek felszáll és hoz magával olyan kis kétkerekű kocsit, mint amivel otthon a papperek meg mammerek vásárolnak. Egyszercsak előkap belőle egy mikrofont meg egy mp3 lejátszót. Kiderült, hogy az egy kis erősítő volt a „kocsin”. Bázz és elkezdett énekelni! :D Funky volt, csak erős stílustörés volt, mert a metrón Brans – I love my sensimilla-t hallgattam, a srác pedig valami szerelmes roma nótához hasonlóra gyújtott rá. Jah és persze az hangszóróból meg jött hozzá a zenei alap!
Emlékszem, amikor a KRESZ vizsgámat csináltam, volt egy ilyen kérdés: Ha áll a zebránál a gyalogos és épp készül lelépni, mit csinálok? És volt egy ilyen válasz: gyorsítok, hogy eltántorítsam ettől a döntésétől. Ebben biztos vagyok, hogy az olaszoknál ez a helyes válasz… 3 opció van ha lelépsz a zebrára:
1) elütnek – hál’ Isten ez nem gyakori
2) lelassít és átenged – ez sem kimondottan sűrűn fordul elő
3) farkasszemet néz veled a sofőr és beletapos a gázba – nah ez az esetek 90%-a :D

Tegnap voltunk egy hangulatos szórakozóhelyen. 10€ volt a belépő (igen, rajság van meg csillogás) DE bent „open bar” volt, azaz annyit ihatsz, amennyit akarsz … csaaak át kell verekedned magad a tömegen a pult előtt. Vigyázni kell az alacsony spanyol lányokkal (nah meg a pingvinekkel :D ). Ők a legagresszívebbek, ha alkoholról van szó! :P :D Egy gintonic-kal nyitottam, amire megkaptam hogy „it’s the drink of the alcoholists” :D Utána a tömeg miatt annyira nem volt terülj terülj asztalka, meg azért sem, mert nem épp a legjobb keverések voltak. Noh de mind1 a buli azért jó volt! :)

2011. március 15., kedd

már nem London :)

Taaavaszíí szél víÍíÍzet áÁáÁraszt Virágom Viiirááágom! Tökjó! Végre napsütéses és rövidujjús idő van!
És áááá nincs szúnyogháló az ablakomon és bejött egy légy. Signor Légy visszamennyé’ b....! :P :D
Büszkén mondom, hogy most már járok iskolába! (Anya igen, tényleg járok) Az itteni és otthoni oktatás között legfőbb különbségnek azt említeném, hogy 2 óráig tart 1 óra (de általában fél órás késéssel indul) és főleg elméleti jellegű. Egy tárgyból hetente 2-3 előadás van és nincs az otthoni, klasszikus kiscsoportos szeminárium. A tanár beszél és a ppt-n egész mondatos slideok futnak. Ez izgi, mert, ha nem értem, le akarom írni az egészet, de időt általában nem hagynak rá. Szokatlan, hogy minden olasz diák serényen jegyzetel négyzetrácsos füzetébe, amibe a fiúk 80%-a gyöngybetűkkel ír! (!) Fura volt ma, hogy az egyik legtávolabbi teremben volt órám, és bár ez az egész egy gazdasági egyetem, az egyik teremben találtam egy igencsak felszerelt kémialabort! Höh… lehet ott nyomják a sok eurót! :P :D Ez azért is lehetséges, mert a suli első emeletén egy komplett bank van. Komolyan, egy Unicredit. De ez állítólag megszokott, mert van, amelyik suliban meg posta van! :D
Jajh erre ki kell térnem: Meglátogattam a napokban egy cinesi (értsd: kínai, ejtsd: „csinézi”) boltot. Nah most, Rómában ez úgy működik, hogy ami ilyen biszbaszos bolt, az javarészt kínai famíliák kezén van. Ezek mindegyike egyfajta kincses sziget. Ugyanis itt, ahogy egyik kedves ismerősöm szokta mondani „a sz@rtól a repülőig minden van”. Itt aztán tényleg… A ledlámpás strassz köves Krisztus kereszttől kezdve, a Hófehérkés kerti törpén át, a műanyaglavórig, alsógatyáig és pókerkészletig minden van. Élmény volt bemenni! Egy évadnyi Fábry féle Design center tele lenne az ott lévő dolgokkal! :D Ami otthon van 100 Ft-os, Ica néni boltja meg kínai üzlet az kutyafüle ahhoz képest!


Ezen a videón jót derültem! Hát… Tényleg ilyen az Erasmus :D A supercool részen már túl vagyok, most, hogy egy Dzsí idézettel éljek, „language skill sucks” résznél, a He doesn’t speak in english//Lui non parla in italiano résznél tartok. :P :D

U.i.: Zsófi ne féééénykéééépezgess evő meg jegyzetelő embereket közelről!!! :P :D